John Durham Peters

Peters professzor, az iowai egyetem tanárának könyve a szólásszabadság filozófiai alapvetéseire tanít minket, és ez két okból is üdvös cselekedet tőle: egyfelől a kötetben alaposan mérlegre tett eszmék korántsem gyökereznek kellő mélységben jelenlegi jogrendszerünkben és különböző közösségeink saját kultúrájában, másfelől pedig a kötet olyan kérdéseket feszeget, amelyekben jellegüknél fogva sehol, még a szólásszabadság alapozásával nálunknál jóval többet időző államokban sem lehet teljes egyetértés.

Mint szükségszerűen mindenki, aki szívén viseli a szólásszabadság és az emberi méltóság sorsát, Peters professzor is tudatosan fikcióra építi stratégiáját. A szólásszabadság és a méltóság harcosai (jóhiszeműen ideértve a tekintélyes döntéshozó testületeket, bíróságokat, alkotmánybíróságokat és némi gyanakvás mellett akár magát a jogalkotót is) nem képesek többre, mint feltalálni egy általuk helyesnek gondolt elképzelt világot, amelyben mindkét szempont érvényesülésre képes. Hogy aztán e mívesen kimunkált, ténylegesen is felépített, sőt beköltözhető világnak mi lesz a sorsa (belakják-e? gyakorolják-e a biztosított jogokat? becsben tartják-e őket? lerombolják? nevetségessé teszik?), az már tisztán a demos döntésein múlik.

Itt Európában az e kötetben is elképzelt önérzetes állampolgár egyszerre utasítaná el a képmutató, a nyilvánossággal szemben jogaira hivatkozó politikust és a felületes, pártos, az igazság megtalálásában nem érdekelt sajtót, tisztelné az egyén választási lehetőségét, de kárhoztatná a morális szakadékokba vezető kereskedelmi médiát, óvakodna az államtól, de elvárásai is lennének vele szemben a szabadság tényleges gyakorlásának biztosítása tárgyában, és egészen biztosan nem várná gondjai megoldását kizárólag vagy elsősorban a jogrendszertől.

A szerző tanít és vitára késztet egyszerre, miközben szédítő kultúrtörténeti kalandozásra hív, Szent Pál apostoltól indulva korunkba megérkezve; hiába, a szólásszabadság története egyben az emberiség története. Aki nem ebben az összefüggésben vizsgálja a szólásszabadság kérdéseit, az nem juthat messzire. Bízom benne, hogy aki elolvasta ezt a könyvet, egy lépéssel előrébb jutott ezen a végeláthatatlanul hosszú úton.
Koltay András… (plus d'informations)

John Durham Peters book is a beautiful history of both communication science and philisophy about communication.

By discussing the different notions people have had about commmunication, starting with Ancient Greece and ending with trying to communicatie with aliens via the SETI project, Peters clearly describes what great thinkers have thought about 'succesful communication' and what hinders it. Via his chronological approach you will learn about people's acceptance of new kinds of communication media as well. The fact that he focuses the introduction of new technologies on the the radio does not mean that he neglects technologies like tv, the internet or even the web 2.0. Peters interprets these new technologies by means of the introduction of radio and shows us that each introduction is more or less a variation on a theme.

If you are looking for a good description about the rise of communication science and how philosophers have thought about communication throughout the years, this is your pick. The book does use some philisophy terminology, but if you know the basic stuff about philosophy, or have Wikipedia near you, this shouldn't be a problem.… (plus d'informations)