Bernard Wasserstein
Auteur de On the Eve: The Jews of Europe Before the Second World War
A propos de l'auteur
Bernard Wasserstein is professor of history at the University of Glasgow. The president of the Jewish Historical Society of England. (Bowker Author Biography)
Crédit image: Photo courtesy the University of Chicago Experts Exchange (link)
Œuvres de Bernard Wasserstein
Secret War in Shanghai: An Untold Story of Espionage, Intrigue, and Treason in World War II (1998) 120 exemplaires
The major international treaties of the twentieth century. A history and guide with texts / Volume one (2000) 4 exemplaires
The British in Palestine: The Mandatory Government and Arab-Jewish Conflict, 1917-1929 (1991) 4 exemplaires
Heal the Cause!: Creating Wellness-- Body, Mind & Spirit (Kalos Transformational Healing, Book Two) (1996) 4 exemplaires
Report of the oxford Centre for Hebrew and Jewish Studies: Academic Year 1997-1998 (1998) 1 exemplaire
Whose history is it, anyway? 1 exemplaire
Herbert Samuel and the Partition of Palestine (The Sixteenth Sacks Lecture - Oxford Centre for Post Graduate Studies) 1 exemplaire
Étiqueté
Partage des connaissances
- Nom légal
- Wasserstein, Bernard
- Date de naissance
- 1948-01-22
- Sexe
- male
- Nationalité
- England, UK (birth)
- Lieu de naissance
- London, England, UK
- Lieux de résidence
- Glasgow, Scotland, UK
Leicester, Leicestershire, England, UK
Oxford, Oxfordshire, England, UK
Northampton, Massachusetts, USA
Waltham, Massachusetts, USA
Chicago, Illinois, USA - Études
- High School of Glasgow
Wyggeston Boys' Grammar School
University of Oxford (Balliol College) - Professions
- professor
- Organisations
- University of Glasgow
Smith College
Brandeis University
University of Oxford
University of Chicago - Courte biographie
- Bernard Wasserstein is an expert on the Middle East, and modern Jewish issues in particular. Bernard Wasserstein was born in London in 1948 and educated in Glasgow and Leicester. He studied Modern History at Balliol College, Oxford. His academic positions include: Visiting Fellow, All Souls College, Oxford, 1995. President, Oxford Centre for Hebrew and Jewish Studies and Fellow of St Cross College, Oxford, 1996-2000. Professor of Modern History, University of Glasgow 2000-3. Fellow, National Humanities Center, North Carolina, 2002-3. Ulrich and Harriet Meyer Professor of Modern European Jewish History, University of Chicago 2003- . Visiting Fellow, Wissenschaftskolleg zu Berlin, 2004-5.
Membres
Critiques
Listes
Prix et récompenses
Vous aimerez peut-être aussi
Statistiques
- Œuvres
- 21
- Membres
- 818
- Popularité
- #31,176
- Évaluation
- 3.6
- Critiques
- 10
- ISBN
- 70
- Langues
- 5
(Rejtő Jenő)
”Bovaryné én vagyok.”
(Flaubert)
De ki az a Trebitsch, kérdezi, aki lusta guglizni. Nos, Trebitsch a ‘20-as, ‘30-as évek ikonikus szélhámosa volt, és ebben a minőségében akkortájt valószínűleg a leghíresebb magyar. (Igen, híresebb volt Bartók Bélánál is – a szélhámosok általában ismertebbek, mint a klasszikus zeneszerzők, bár rádiót ritkán neveznek el róluk. Valamit valamiért.) Ez a könyv az ő életét mutatja be, ezt a maga nemében egészen káprázatos pályát, amelynek során egy paksi ortodox izraelita harmadik gyermeke eljut odáig, hogy 1.) alsóházi liberális képviselő lesz Angliában 2.) szélsőjobboldali puccs kirobbantásában segédkezik Németországban 3.) kémtevékenységet folytat (pontosabban: próbál folytatni) gyakorlatilag mindenütt, ahol éppen van 4.) haduraknak ad tanácsot Kínában 5.) és végül buddhista apát lesz belőle ugyancsak Kínában – de nem kamuapát ám, hanem igazi, még olyan buddhista tetkót is égetnek a koponyájára. Mindez rávilágít hősünk azon szuperképességére, hogy képes volt egészen eltérő csoportokra és személyekre elementáris hatást gyakorolni, hisz a korszak Britanniájának politikai elitje legendásan zárt közösség volt, ahogy a kínaiak se arról voltak híresek, hogy csak úgy ukmukfukk befogadtak maguk közé mindenféle fehérembereket. Ám az, hogy a durván antiszemita Kapp-puccs legmagasabb vezetősége miként tűrt meg maga között egy olyan gyanús előéletű zsidót, aki egyáltalán nem is titkolta származását – nos, ez olyan dolog, ami túlmutat Trebitsch zsenialitásán, és talán a szélsőjobboldal hagyományos ostobaságával kapcsolatban is hordoz információkat. (Persze ez csak egy hipotézis.) Wasserstein olvasmányosan, világosan, helyenként publicista erényeket* csillogtatva mutatja be ezt a pályaívet, amelynek során az apró stiklikből, ügyeskedésekből, hűtlen kezelésekből valami monumentálisabb, nemzetközibb dolog fejlődik ki, amit áthat Trebitsch megingathatatlan hite abban, hogy ő maga a világpolitika origója, a zseni, akinek egy intésére birodalmak dőlnek romba, és egyben próféta, akinek küldetése, hogy megmentse a világot. Mert Trebitsch mindezt elhiszi magáról – alighanem nem is tud igazán nagy szélhámos lenni az, aki nem hiszi el a saját szavait, bármekkora böszmeségek jönnek is ki a száján.
De mondhatnánk, hogy mit érdekel minket, mit hisz őkelme magáról – az igazság az, hogy gyakorlati hatása a világtörténelemre minimális, és kimerül abban, hogy agyérgörcsöt okozott az összes állami tisztviselőnek, akivel kapcsolatba került. És hát érdemes-e (a puszta egzotikum-értéken túl) olyan figurákkal foglalkozni 500 oldalon keresztül, akik valójában ennyire a történelem perifériáján tevékenykedtek? Nos, azt hiszem, igen. Mert a nagy kaliberű történelmi figurák szükségképpen magukra irányítják a fókuszt, és gyakran kitakarják magát a történelmi folyamatot – itt viszont Trebitschen keresztül, Trebitsch által sokkal átfogóbb képet kapunk a XX. század első harmadáról, arról a korszakról, amikor egy szem névjegykártyával (és némi költőpénzzel) a nyugati civilizáció bármely tagja beutazhatta az egész világot, arról a korszakról, aminek aztán az első világháború betette a kaput, hogy valami zűrzavarosabbnak és nacionalistábbnak adja át a helyet. És ez a zűrzavar volt az, amiben Trebitsch lubickolhatott, mint hal a vízben, mert a zűrzavar a szélhámosok és önjelölt világmegváltók életeleme – és hősünk közülük volt egy, mégpedig nem is a legveszélyesebb fajtából.
* Természetesen ez a „publicista erény” bizonyos kontextusban nem csak dicséret, de elmarasztalás is lehet.… (plus d'informations)