![Photo de l'auteur](https://pics.cdn.librarything.com//picsizes/82/5d/825dc294c46be8765494c7441514330414c5141_v5.jpg)
György Száraz (1930–1987)
Auteur de Erdély múltjáról, jelenidőben
A propos de l'auteur
Œuvres de György Száraz
Étiqueté
Partage des connaissances
- Date de naissance
- 1930-11-03
- Date de décès
- 1987-12-29
- Lieu de sépulture
- Farkasréti temető, Budapest, Hungary
- Sexe
- male
- Nationalité
- Hungary
- Lieu de naissance
- Budapest, Hungary
- Lieu du décès
- Budapest, Hungary
- Professions
- dramatist
essayist - Prix et distinctions
- Kossuth-díj
József Attila-díj
Membres
Critiques
Statistiques
- Œuvres
- 11
- Membres
- 37
- Popularité
- #390,572
- Évaluation
- 2.5
- Critiques
- 1
- ISBN
- 16
- Langues
- 2
(Az igazi Redl.)
Száraz tanulmánya reflexió Szabó István Redl ezredes című filmjére. Ilyen értelemben az értékelés műfaji rokona, olyan, mintha megszaladna a klaviatúrájád a snitt.hu-n, de szerencsére haverod Kardos György, úgyhogy kiadja a Gyorsuló idő sorozatban. Mint filmelemzés, a szöveg okos és jól felépített - Száraz kritikájának veleje, hogy Szabó munkája "szellemképes", magyarán: a történelmi Redl-t* nem különíti el kellőképpen a fiktív Redl-től. Bár Szabó leszögezi, hogy munkája a fantázia terméke, ám azzal, hogy szereplőjének neve mégiscsak megegyezik a történelmi szereplő nevével, elég egyértelműen bejelenti igényét egy lehetséges történelmi igazság ábrázolására. Amíg a valódi Redl (jelenlegi ismereteink szerint) egy kém volt, és ennyi, addig Szabó Redl-je egy összeesküvés áldozata, aki Ferenc Ferdinánd és Ferenc József magánháborújában keveredett a rossz oldalra. Mindez persze felveti a művészi szabadság határainak kérdését: sugalmazhat-e a művész olyasvalamit, ami nem felel meg a hivatalos történelmi álláspontnak? Művészi szabadság ez, vagy történelemhamisítás? Mit tudom én. Hajlok rá, hogy a műalkotás esztétikai minősége alapján hozzak a kérdésben ítéletet - miközben magam is tudom, hogy az esztétika egyáltalán nem illetékes az etika terén**.
(És a Szabó-féle Redl.)
(Közbevetés: Száraz még nem tudta, amit mi igen. Hogy Szabó István beszervezett ügynökként szakmányban jelentett kollégáiról - például Jancsóról -, és ezért soha nem kért bocsánatot, sőt, ezt igyekezett valamiféle hőstettként bemutatni. Ennek fényében a Redl ezredes vagy a Mephisto témaválasztása, "üzenete" is érdekes fényben játszik. Ó, ha ezt Száraz beleszőhette volna a szövegbe! Milyen sokat tett volna hozzá a műhöz! Így csak privatim elmélkedhetek mindezen.)
Különben meg nem szoktam filmelemzéseket olvasni, egyszerűen nem profilom. De a Monarchia végórái mostanában kiemelten érdekelnek, és ebbe kiválóan belepasszolt Száraz könyve: világosan és alaposan ábrázolja az események valós történelmi hátterét, a kulisszákat, amelyekben Redl és kortársai élni voltak kénytelenek. Már csak ezért is érdemes volt elolvasni. Ügyes kis szösszenet.
* Alfred Redl az osztrák hírszerzés magas rangú tisztjeként fontos információkat adott át az oroszoknak, minimum 10 éven keresztül - többek között hadserege felvonulási rendjét. (Valószínűleg homoszexualitása miatt vált zsarolhatóvá.) Lebukása után Conrad parancsára lehetőséget adtak neki az öngyilkosságra, vélhetően azért, hogy a botrányt elkerüljék. Ez utóbbit amúgy mégsem úszták meg, nem kis részben az oknyomozó újságírás védőszentjének, Egon Erwin Kisch-nek köszönhetően.
** Érdekes kérdés továbbá, hogy a művész módosíthatja-e a valóságot azért, hogy műalkotása valami magasabb etikai normának megfeleljen. Mondjuk átformálhat-e úgy egy történelmi figurát, hogy személyén keresztül valami általános erkölcsi példázat jobban elmondható legyen. Nyilván itt is mentheti a művészt az esztétikai minőség magas foka, de úgy vélem, az a minimum, hogy ilyenkor az alkotó világosan kijelölje fikció és történelmi tény határait.… (plus d'informations)