Minden ​szülő rémálma, hogy elveszítheti a gyermekét. Vannak, akiknek ez a rémálom valósággá válik. De lehetséges, hogy kétszer is? Megtörténhet, hogy egy édesanya négy hónap különbséggel két imádott gyermekét is kénytelen eltemetni?

A könyv szerzője olyan édesanya, akinek ilyen tragédia jutott osztályrészéül. Sok év távlatából most szavakba önti, mit élt át ebben az elmesélhetetlen, felfoghatatlan gyászban, hogyan jutott el a szenvedés véget nem érő állomásain keresztül az elfogadásig, megbékélésig. Kisfiához, kislányához írt, szeretettel átszőtt leveleiben tiszta hanggal, önsajnálat, pátosz, okoskodás nélkül mutatja meg a sebzett lélek hősies küzdelmét, és mutat fel mindenki számára érvényes tanítást, amit leginkább Hemingway szavaival lehet kifejezni: Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni soha!
Írásában bizonyítja azt is, hogy a szeretet nem vész el: ez a sokat szenvedett édesanya ma már szimbolikus kapcsolatban van gyermekeivel, egy olyan szoros, szeretetteljes kapcsolódásban, amely örökre összefűzi őket.