Pornográf irodalom több mint 800 oldalon – azért ez első blikkre meglehetősen meredek. Na jó, a Szép asszonyok egy gazdag házban azért jóval több ennél: a XVI. századi kínai társadalom érzékletes bemutatása*, különös tekintettel a női-férfi viszonyra, a merev érintkezési formák mögött szikrázó pozícióharcokra, a tisztviselői korrupcióra, illetve a bürokráciát az európainál is jobban meghatározó uram-bátyám jellegre. (Ami azt illeti, ez a könyv – különösen a második kötet – meglepően sok releváns információval lát el minket az adott társadalmi berendezkedésről, pláne elődeivel összevetve kirívó a különbség.) Az, hogy időnként kapunk az arcunkba ilyen halhatatlan aranyigazságokat, mint például: „A szeretőt megtartó tudomány:/játssz, kicsi nő, a bíborfuvolán!” – hát Istenem, most mit csináljunk. A keleti irodalmi hagyományban a szexualitás nem akkora tabu, mint a korabeli keresztény világban, így a tény, hogy ízelítőt kapunk kínai szexmódszertanból, nem sokban különbözik Dumas eljárásától, amikor párbajokat told a szövegbe, hogy pörögjenek a dolgok. Meg aztán van itt normális gyilkosság is, kérem szépen, nincs miért aggódnunk.

Ez a könyv egyébként is lényegesen „európaibb” olvasmány, mint közvetlen előzményei, a Vízparti történet, vagy a Nyugati utazás. Van lineárisan rajzolható története, (viszonylag) behatárolható számú szereplőket mozgat, akik önálló karaktert kapnak** – bár a jellemábrázolásnak azért azt a fokát nem éri el, amit a nyugat-európai prózában megszokhattunk. Ezek az elemek meglepően jól olvasható, „haladós” szöveggé teszik a könyvet, ugyanakkor megmaradnak azok a kínai prózára jellemző ízek, amikért az ínyencek rajonganak: a szépség és a forma mélységes tisztelete. Élvezetes, tartalmas, tanulságos könyv, helyenként igazán átélhető atmoszférát teremt, jól szórakoztam rajta. Bár a kínai neveket továbbra sem tudom megkülönböztetni egymástól.

(Megjegyz.: Mátrai Tamás fordítása egy német szövegből készült, aminek nyilván megvannak a hátrányai. Például a buddhista szerzetesek leírásánál a katolikus terminológia kifejezései bukkannak fel, úgymint klastrom vagy novícius, ami minimum félrevezető. Érdekes lenne tudni, egy eredeti nyelvből történő, rigorózus magyarítás mennyiben változtatná meg a szöveg hangulatát… esetleg ez az „európaiság” csak illúzió, egy fordítói koncepció, nem pedig a szöveg eredeti jellemzője…)

*Amúgy a cselekmény hivatalosan a XIII. században játszódik, de ez meglehet, csak írói trükk – ismeretlen tollforgatónk talán szándékosan antedatálja a történetet, hogy bátrabban beszélhessen a jelen problémáiról.
**Ami értelmezésemben azt jelenti, hogy jóízűen lehet utálni őket. Itt van például ez az Aranylótusz. Tisztára Merteuil márkiné a Veszedelmes viszonyokból. Ronda dög. ( )

Dies ist die "stark kürzende und recht freie, vor allem in sexualibus zurückhaltende deutsche Übersetzung aus dem Chinesischen" (Zitat dt. Wikipedia) von Franz Kuhn von 1930. Vorliegende Ausgabe erschien anlässlich des 100. Geburtstages des Übersetzers in der DDR, wo sonst nicht immer sich so prüde gebärdet wurde. Die alten Illustrationen sind hingegen durchaus freizügig.

Suomennettu vanhan kiinalaisen romaanin engl., ruots. ja saks. käännöksen pohjalta.
Chinese: 金瓶梅
English translation: The Plum in the Golden Vase

this is a classic example of old Chinese soft porn!! It is cute, but it seems that people of a certain class/ social status had nothing but deceit and sex on their minds! ( )

Богатый ученый Саймон Кинг (Лэм Вэй Кин) не может потерять свою девственность несмотря на то, что был обучен искусству любви его зрелым отцом (Норман Тсуи Сиу Кеунг). Все, меняется, когда он встречает первую любовь Виолетту (Uehara Kaera). Однако, их многократные свидания не в состоянии создать длительную любовь. Убитый горем, Саймон, встречает новую женщину, неопытная Луна монахиня (Wakana Hikaru), которая узнает с помощью Саймона, все о чувственном удовольствии. Но даже после бракосочетания на Луне, Саймон не удовлетворен, и его одолевает безграничной жажды любви и секса.