Különleges történetek és hangulatok, mesebeli tájak és érdekes szereplők. Magával ragadó és az ember tudatában mindig ott figyel, hogy aki írta, milyen személyiség volt, hogyan élte az életét, milyen démonokkal kellett megküzdenie. ( )

Sokáig nem volt kedvem hozzákezdeni ehhez a 700 oldalas könyvhöz. Összesen annyit tudtam a szerzőről, hogy kábítószeres volt, megőrült, és a történetei anyagyilkosságról és más szörnyűségekről szólnak.
Amikor elkezdtem, akkor úgy gondoltam, hogy mivel novelláskötet, ezért bármikor visszakozhatok.
Néhány novella után megnéztem alaposabban az életrajzát, ami még rosszabb volt, mint amire emlékeztem: orvosként dolgozott, kísérletképpen kezdett el drogozni, hogy a hatását orvosként is megismerje (v.ö. Adrian Mole kísérleti szippantása), majd függő lett, elmegyógyintézetbe került, kiszökött, megölte a feleségét, végül öngyilkos lett. Csodás!
A dolog jó oldala - ha van ilyen -, hogy szerveit az orvostudománynak ajánlotta föl.

A kiinduló helyzet, vagyis, hogy őrült agyrémeit fogom olvasni, gyorsan megváltozott: stílusában a nyugatosokat idézi - Kosztolányi unokatestvére volt-, nem dagályos, lényeglátó, érzelmes, témaválasztásában egyedi. A korábban kötetben megjelent novellák még az emberkísérlet előtti időszakából valók, de már ekkor látszott, hogy mi foglalkoztatja: a halál különböző formái, feldolgozása, siettetése, a holttest "utóélete". Az Anyagyilkosság -, amit Witman fiúk címmel filmesítettek meg - például alapvetően a két gyerek lelkének (vissza)fejlődésével foglalkozik, az állatkínzások és az emberölés is csupán ennek ábrázolására szolgál.
A többi novellát is mindig belengi valami halálközeli élmény vagy megjelenik benne pár mondat, ami üt: "Két hétre rá kiterítve feküdt a feleségem."
"kihűlt teste összezsugorodott a kezeim között".

Néhány párszavas utalás az emlékezetesebb darabokra a későbbi önmagamnak:
Fekete csönd - Rémkirály
Emlékirat eltévedésemről - gyönyörű, szívhez szóló kis történet, ami simán gimis törzsanyagba való.
A kutya - kifejezetten vicces, cinikus.
Egy vidéki gimnazista naplójából - Tanár úr kérem-es.
A kék csónak - meseszerű.
Apa és fiú - a szeretet számunkra már bizarr megnyilvánulása az apa felé. ( )

The melancholic, sad sometime morbid tales of the ill-fated hungarian writer from the beginning of the XX. c.... ( )