Cliquer sur une vignette pour aller sur Google Books.
Chargement... L'île de feupar Alexandre Dumas
Aucun Chargement...
Inscrivez-vous à LibraryThing pour découvrir si vous aimerez ce livre Actuellement, il n'y a pas de discussions au sujet de ce livre. aucune critique | ajouter une critique
Aucune description trouvée dans une bibliothèque |
Discussion en coursAucun
Google Books — Chargement... GenresClassification décimale de Melvil (CDD)843.7Literature French French fiction Constitutional monarchy 1815–48ÉvaluationMoyenne:
Est-ce vous ?Devenez un(e) auteur LibraryThing. |
Ugyanakkor valahol pont ez a bájos benne – hogy írónk ilyen gátlástalanul teletömködi a könyvet a mágikus kelet minden lehetséges attribútumával. Nyilván érzékelte, hogy az orientalizmus a korszak divatos irányzata, ezért egy jó kis kelet-ázsiai kalandregény bizonnyal hasít majd a piacon. Összeszedett hát pár egzotikus figurát – maláj herceget, enyhén bipoláris holland köztisztviselőt, fakírt, koldust, varázslót –, és eleresztette őket, csináljanak, amit akarnak. (Itt jegyezném meg, hogy pont Esther és Eusebius, a két „elvileg”-főszereplő sikerült legsótlanabbra*, de szerencsére velük meglepően keveset találkozunk. Valószínűleg Dumas is belátta írás közben, hogy a holland „ifjú pár” túl színtelen, érdemesebb hanyagolni őket a karakteres arcok kedvéért.) Ha helyén kezeljük ezt a könyvet, kifejezetten élvezetes, azoknak a hollywoodi szuperprodukcióknak a tejtestvére, ahol a vámpírok küzdenek a vérfarkasokkal, miközben a zombik állnak, és nézik. Nincs szó különösebb mondanivalóról, csak kikapcsol egy időre – pont addig, amíg tart, egy percig sem tovább. Kell ilyen is.
* Talán más is észrevette már, hogy ha a XIX. század férfiírói pozitív nőfigurát akarnak alkotni, az legtöbbször olyan unalmasra sikeredik, hogy az olvasónak kiugrik az állkapcsa az ásítozástól. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy ha megfeszülnek, sem tudnak egy tökéletes nőszemélynek testhezállóbb funkciót találni annál, mint hogy megbízható társ legyen egy férfi mellett. Na jó, esetleg szórakoztató társ, de ez a plafon – önálló, férjétől-szerelmétől független személyként már képtelenek elképzelni. Úgyhogy Esther sematizáltsága érthető. Hozzá képest Eusebius mozgalmasabb alaknak tűnik, de ő meg tízpercenként megy át mindenféle pozitív meg negatív jellemfejlődésen ill. zuhanáson – nem a legkövetkezetesebb Dumas-figura, annyi szent. ( )