A szabads©Łgharc lever©♭se ut©Łni id¿kben, keserves k©œr©ơlm©♭nyek k©œz©œtt tanulja az asztalos mesters©♭get egy b©♭k©♭scsabai mestern©♭l a kis Munk©Łcsy Mih©Łly. A b©ơntet©♭st¿l rettegve csak titokban rajzolhat, pedig ha m©đd van r©Ł, k©♭pess©♭g©♭vel ©Łmulatba ejti k©œrnyezet©♭t. Felszabadul©Łsa ut©Łn Aradon asztaloskodik, majd hossz©ð betegs©♭ge Gyul©Łhoz k©œti. Ott ©♭rik meg benne az elhat©Łroz©Łs, hogy ezent©ðl csak a fest©♭szetnek ©♭l. Megismerkedik Szamossy Elek fest¿m¿łv©♭sszel, aki a teljesen tanulatlan fi©ðban felfedezi a zsenialit©Łst. K©♭t ©♭s f©♭l ©♭ven ©Łt tan©Ưtja, majd az akkor m©Łr h©ðsz©♭ves fi©ðt Pestre k©ơldi Ligeti Antal fest¿m¿łv©♭szhez. Pestr¿l B©♭csbe ker©ơl. Rengeteg munka, fest©♭s, l©Łzas tanul©Łs mellett itt teljes©ơl be ©♭lete legcsod©Łlatosabb szerelme, melynek azonban oly v©Łratlanul szakad v©♭ge, hogy Munk©Łcsy beleroppan, s egy id¿re m©♭g szeme vil©Łga is vesz©♭lybe ker©ơl. A gy©đgyul©Łs ut©Łn M©ơnchenbe, majd D©ơsseldorfba megy, ahol megfesti a Siralomh©Łzat. A sz©Łnd©♭koltan romantikus ©♭letrajz els¿ k©œtete a fest¿ p©Łlyakezd¿ ©♭veinek neh©♭zs©♭gei, hite, t©œrhetetlen akarata mellett bemutatja a sz©Łzadv©♭g magyar vil©Łg©Łt, a cs©Łsz©Łrv©Łros hangulat©Łt. A Munk©Łcsy Mih©Łly ©♭let©♭t sz©♭p©Ưr©đi eszk©œz©œkkel feldolgoz©đ k©♭tk©œtetes m¿ł m©Łsodik r©♭sze a fest¿ p©Łrizsi ©♭veivel foglalkozik. Ez m©Łr a siker, a p©♭nz, a be©♭rkez©♭s korszaka. Sedelmeyer m¿łkeresked¿ inspir©Łci©đj©Łra festi meg 26 n©♭gyzetm©♭teres nagy k©♭p©♭t, a Krisztus Pil©Łtus el¿tt c©Ưm¿łt, majd p©Łrj©Łt, a K©Łlv©Łri©Łt. E k©♭t m¿ł hozza meg sz©Łm©Łra a legnagyobb elismer©♭st. Magyar ©♭s francia kit©ơntet©♭seket kap, fogadja ¿t I. Ferenc J©đzsef cs©Łsz©Łr is. Mik©♭nt ifj©ðkor©Łra, p©Łrizsi ©♭veire is jellemz¿ a szinte eszeveszett habzsol©Łs, mely nemcsak fest¿i m¿łk©œd©♭s©♭re, hanem eg©♭sz ©♭letm©đdj©Łra vonatkozik, mintha tudn©Ł, hogy sietnie kell. S val©đban, a K©Łlv©Łria fest©♭se idej©♭n m©Łr szinte ©Łlland©đan viaskodik a test©♭ben lappang©đ betegs©♭ggel. Charcot, a kor egyik legnagyobb orvosa csak k©♭sleltetni tudja a v©♭get, de megakad©Łlyozni nem. Az ifj©ðkori lueszes fert¿z©♭s k©œvetkezt©♭ben az Ecce Homo 1896-os budapesti bemutat©Łsa ut©Łn kit©œr rajta a paral©Ưzis. H©Łrom©♭vi k©Ưnszenved©♭s ut©Łn, 1900. m©Łjus 1-j©♭n, 56 ©♭ves kor©Łban meghal. Ak©Łr az els¿ k©œtetben, ez©ðttal is sok sz©đ esik Munk©Łcsy v©♭lt vagy val©đs szerelmeir¿l, melynek a m¿ł siker©♭ben nem kis szerepe van.