I was drawn to this book by its title after reading James Joyce's book Portrait of the Artist as a Young Man. While there were similarities - both telling tales of the young life as an unlikely future literary figure - there wasn't much resonance, and I was a little disappointed with the writing. Not bad, but no cigar. ( )

Ez egy olyasfajta könyv, amit nagyon el tud rontani, ha épp rossz passzban kezdünk bele. Masszív költői képekkel dolgozik, amikhez szükségeltetik egyfajta optimális hangulat, és elég rövid ahhoz, hogy ha az első oldalakon nem találjuk meg az ívét, akkor ez a későbbiekben is így maradjon. Szerencsére én jó időpontban kaptam elő, minek következtében: tetszett. Dylan Thomas legnagyobb bravúrja, hogy a lírai eszközöket képes kombinálni a helyenként naturalista-realista ábrázolásmóddal, így színekből és szeretetből egy nagyon élményszerű Wales-képet épít fel. Mindemellett Thomas novellái úgy ábrázolják az átmenetet a gyermekkorból a férfikorba, hogy a gyermek által érzékelt idegen, helyenként ellenséges, helyenként pedig varázslatos világ az elbeszélések során egyre inkább kinyílik (bezárul?), és átalakul valami új minőséggé: a felnőttkorrá. Nagyon szép folyamatábrázolás egy igazán érzékeny írótól, aki hála Istennek megfelelő fordítót is kapott a kiteljesedéshez: Gergely Ágnest. Akinek külön köszönöm.

U.i.: Ungvári Tamás utószavában még kiemeli a kontrasztot e könyv „tündérvilága” és az dekadens urbanizált irodalom között – amit ő (többek között) igen szárnyalóan „intellektuális önfertőzésként” aposztrofál. Ami nagyon izgalmasan hangzik, kedvet is csinált nekem az efféle művekhez. Kár, hogy konkrét címekkel nem szolgált, most pedig tépelődhetek, pontosan kikre utalt ezzel. Joyce-ra mondjuk, akinek korai művei egészen biztosan erős hatással voltak erre a szövegre? Vagy csak akart mondani valamit, ami jól hangzik? ( )

Dylan Thomas never fails at reclaiming his literary streets, although I found his portrait kind of painted in water colours when it should have been oil based - I guess he was merely whittling away at memories and on this level it worked. Don't get me wrong, I think the man is a enigma of brazen thought, only this particular work sort of tied me over rather then carried me away. ( )

Merecía unha voltiña mais, pero o resultado é moi divertido e brillante en moitas ocasións. ( )

Merecía unha voltiña mais, pero o resultado é moi divertido e brillante en moitas ocasións. ( )