God’s Little Acre (1933) is offered for free with Amazon Prime as an e-book along with a couple of other stories as a classic-novels boxed set written by Erskine Caldwell. The other two stories: Tobacco Road (1932), I read in 2019, and Estherville (1949), I have yet to read. Erskine Caldwell was quite the imaginative writer. You will pretty much find all things today considered politically incorrect inside these novels. I guess that’s why I find them so fun and interesting. He loves making fun of the “deep south”.

God’s Little Acre is also a 1958 film, starring Robert Ryan as Ty Ty Walden, Aldo Ray as Will Thompson (Ty Ty’s son-in-law) who gets a little action from both his sister-in-laws; Buddy Hackett as the fat, lazy Pluto Swint running for sheriff and has his eyes and fat hands on Ty Ty’s youngest, slutty daughter, Darling Jill, played by Fay Spain; Jack Lord played Ty Ty’s hot-headed son, Buck, married to the most beautiful woman in the whole wide world, Griselda, played by Tina Louise; and Michael Landon played, Dave, the albino from the swamps who gets a little action with Darling Jill. Can watch for free on YouTube:

https://www.youtube.com/watch?v=YlRAXiMS0bA

This novel is set in the depression-era in rural Marion, Georgia, about 15 miles outside of Augusta. Each character has strong, obsessive traits, which you will see hints of in real life in some folks down south, and maybe in the hillbillies up in the northeast mountains. It’s all about sex and finding that gold.

Ty Ty, the father, is obsessed with gold-fever even though there’s nothing in the world says there’s gold on his property. For the past 15 years, he and two of his boys, Buck and Shaw have dug huge holes 20-30 feet deep and twice as wide throughout his 3-acre piece of land searching for gold. He set aside one little acre for growing cotton to sell, tended by two black sharecroppers, to help get a little money to feed the family over the winter. But, there hasn’t been time for that because they’ve been busy…digging for gold. Ty Ty won’t break dirt on God’s one little acre. That proves to God he’s in it for the good and it proves to God that he has a good heart. But, he also will move that one acre if he feels it’s time to dig there and look for gold. After all, he don’t want to go giving the church the mother-lode. Ty Ty does not believe in magic. He is strictly a “scientific” man, so when they hear about an albino man (played by Michael Landon) living in the swamps nearby that can divine a gold-dig, he sets out to capture him. They are so close to finding that gold, a little divining never hurt, and it was scientific, nothing against God. ( )

Caldwell ( )

Simán el tudom képzelni, hogy ezek az arcok becaplatnak Scarlett O'Haráék farmjára, teleköpködik bagólével a kéziszőttes perzsaszőnyeget, és megpróbálnak kivasalni belőlük 300 dollárt, hogy kihúzzák valahogy a gyapotszüretig. Caldwell Georgia-ja nem szentség, nem kies vidék, hanem a sudribunkók földje – itt a népek már kocsival járnak be a városba, de a házi négereiket még rabszolgának nevezik. Amíg Faulknernél ezek a figurák valahogy a görög tragédiák elemeibe öltöznek (vagy legalábbis a görög tragédiák paródiájaként hatnak), addig Caldwellnél mindez inkább groteszt komédia szánalmas paprikajancsikkal, akik a tudományosság csimborasszójának azt tartják, ha egy albínóval kerestethetik meg a föld mélyén búvó hordalékaranyat. Szóval színtiszta svejki abszurd – legalábbis a regény első fele.

A másodikban azonban az író kisiklatja a sztorit – ha nem is előkészítetlenül, de mindenképpen váratlanul. Először is beemeli a történetbe a szövőmunkások bérharcát, ami (különösen a karizmatikus Will figurájának köszönhetően) meglehetősen heroikus jelleget ad a szövegnek*. De még ennél is nagyobb jelentőségű, ahogy a történetben egyre nagyobb szerepet kap a szexualitás, a mindent elsöprő, mindent maga alá gyűrő testi vágy – a caldwelli univerzumban ez ugyanis az az elem, ami leginkább rokonítja a szereplőket a görög mitológia hőseivel, nyugodtan kijelenthetjük: ez bennük leginkább isteni. A végkifejlet pedig – hát az aztán tényleg egy szophoklészi sorstragédiában is elférne. Szóval meglehetősen eklektikus könyvecskéről van szó, de semmi gond: Caldwell olyan író, akinek határozott mondanivalója van, sőt mi több, ezt kifejezetten szórakoztatóan tudja tálalni.

*És nem mellesleg jelzi, hogy Caldwell a szervezett városi munkásságba inkább helyezi bizalmát, mint a földművesbe – ez egy ilyen szocreál elem, nem baj, van ilyen. A kor Amerikájában a szakszervezeti mozgalmak dicsérete nem annyira az író vonalasságát, mint inkább emberi bátorságát jelezte. ( )

It must have been in the 1960s that I read this book, but I don't remember it very well. I recall the movie (even Robert Ryan in the starring role) more clearly, which makes my memory of the book less reliable. I seem to remember enjoying the book.

NB-3