Thomas Hylland Eriksen
Auteur de Small Places, Large Issues: an introduction to Social and Cultural Anthropology
A propos de l'auteur
Thomas Hylland Eriksen is Professor of Social Anthropology at the University of Oslo.
Œuvres de Thomas Hylland Eriksen
Small Places, Large Issues: an introduction to Social and Cultural Anthropology (1995) 223 exemplaires
Common Denominators: Ethnicity, Nation-Building and Compromise in Mauritius (Global Issues (Berg)) (1998) 3 exemplaires
A World of Insecurity: Anthropological Perspectives of Human Security (Anthropology, Culture and Society) (2010) 3 exemplaires
Climate Capitalism and Communities: An Anthropology of Environmental Overheating (2019) 2 exemplaires
Veien til et mer eksotisk Norge : en bok om nordmenn og andre underlige folkeslag (1991) 2 exemplaires
Hvad er Socialantropologi 1 exemplaire
Us and Them in Modern Societies: Ethnicity and Nationalism in Mauritius, Trinidad and Beyond (1992) 1 exemplaire
Languages at the margins of modernity 1 exemplaire
History of Anthropology 1 exemplaire
Oeuvres associées
The Ethnicity Reader: Nationalism, Multiculturalism and Migration (1997) — Contributeur — 23 exemplaires
Étiqueté
Partage des connaissances
Membres
Critiques
Vous aimerez peut-être aussi
Auteurs associés
Statistiques
- Œuvres
- 53
- Aussi par
- 2
- Membres
- 806
- Popularité
- #31,650
- Évaluation
- 3.8
- Critiques
- 14
- ISBN
- 195
- Langues
- 15
- Favoris
- 1
Mondok egy példát. Mauritius lakosságának jelentős része (kb. 17 %) muszlim. Kivétel nélkül Indiából érkezett iszlám hitű szerződéses munkások leszármazottai, vagyis valamelyik indiai nyelvjárásban beszéltek valaha – amit többnyire elfelejtettek. Amikor azonban a ’70-es években az olajválság kapcsán az arab államok egyszeriben világpolitikai súlyt kaptak, a mauritiusi muszlimok egyszeriben felfedezték magukban az arab ősöket: az arabot jelölték meg mint az ősök nyelvét, hosszú szakállat növesztettek, fehér ruhában kezdtek járni. Sosem voltak arabok, sem genetikailag, sem kulturálisan – de arabok akartak lenni, és lőn, azok lettek. Megkonstruálták a saját vadiúj etnikai csoportjukat.
Vegyük észre, hogy ez egy üzenet volt részükről: az összes felvett külső jegy (a szakáll és az öltözködés) egy, a társadalom többi részének szóló kijelentés. Hogy ők egy büszke és (akkoriban) trendi népcsoporthoz tartoznak, és mint egy erős arab népközösség részei, olyan forrásokra is joggal pályázhatnak, amelyektől eddig el voltak zárva mind nemzetközi téren, mind saját államukban. (Mert a közösségi identitások közti kapcsolat valamilyen szinten mindig erről szól: a különböző etnikumok küzdelméről az erőforrásokért.) Nyilván volt közös pont a választott identitás és addigi önképük között, mégpedig az iszlám vallás, és ez megkönnyítette az átmenetet. Meglehet, ha magyar identitást akartak volna felvenni, az kevésbé ment volna zökkenőmentesen, pláne mert szerintem két szilvapálinka után már beborulnának a kocsmapult alá. Akármilyen identitást tehát nem választhattak volna – de azért az étlap, amiről szemezgethettek, kínált meglepő választásokat. Mindezzel persze se többet, se kevesebbet nem állítok, mint azt, hogy az etnicitás végtelenül összetett dolog. Hogy is ne lenne az, amikor csoportok közti interakció függvénye, és akár távoli események is hatással lehetnek rá.
Volt idő, mikor egyesek úgy vélték, az etnicitás és a nacionalizmus korának leáldozott. Mások esküsznek rá, hogy még csak most kezdődik a szuverén nemzetállamok kora – és valóban, mintha a politikai porondon utóbbiaknak állna most a zászló. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a nemzeti érzelmű polgármester német pénzből a horvát tengeren dél-amerikai kokaint fogyaszt – hát mi ez, ha nem globalizáció? A vadmagyar miniszterelnök pedig saját ellenzékinek tartott honfitársaival nem kommunikál, viszont távoli országok türkjeivel és kipcsákjaival boldogan elkumiszozgat – hát mi ez, ha nem a nemzetek felettiség dicsőítése a nemzetivel szemben? Szóval alighanem az a helyzet, hogy nem haldoklik sem az etnicitás, sem a globalizáció, egyszerűen olyan új formákat hoznak létre, amelyek eddig nem léteznek. És ezen új formák megértéséhez remek útmutató ez a kötet.
… (plus d'informations)