With an excellent narrative Dan Jones picks his way across the scorching terrain of the Crusades and how the Templars picked its bones and became the most powerful religious military order in history while using the greed and piety of European Kings to fill their coffers. Gritty, bold and unbiased Dan Jones stands between the Christian and Muslim armies and lets us have it as the arrows fly and the Calvary charges. It's all there. Impetuous Templar leaders, brazen Kings, calculating and precise Muslim leaders all set the scale for centuries of brutal conflict that clearly cannot identify a winner. As you read this book the ground will shake with hooves and the doomed will plead for mercy from their God. The amount of research Jones does not only in this volume but all of his works is almost unimaginable. He deserves some serious credit. ( )

Meg lehetne akár úgy is közelíteni, hogy egy üzleti kézikönyvet olvasunk: hogyan alapítsunk középkori startup-céget, és legyünk irritálóan gazdagok? A helyszín a Templom-hegy Jeruzsálemben, a XII. század legelején, ahol pár férfiember összegyűlik, és brainstormingba kezd. Milyen lefedetlen piaci igény van itt, kérdik egymástól. Körbetekintve látják, hogy özönlik a sok ezer zarándok a Közel-Keletre, ahol épp most foglalták el a keresztesek a partvidék jelentős részét, és minden vágyuk, hogy bibliás helyszíneken szelfizhessenek – dübörög tehát a vallási turizmus. Csakhogy errefelé egyszerűen hemzsegnek a rablók és útonállók, úgyhogy szerencsétlen zarándokokat bármelyik pillanatban megkopaszthatják, eladhatják rabszolgának vagy nemes egyszerűséggel kibelezhetik őket. Na, itt villan fel az egyik pacák – Hugues de Payns – fejében az egymillió dukátos gondolat: alakítsunk őrző-védő céget azzal a funkcióval, hogy megvédjük az ideérkező keresztényeket az atrocitásoktól! Sőt, lépjünk eggyel tovább: ezt az őrző-védő céget rögtön jegyeztessünk be mint szerzetesrendet, mert így nem a csóró zarándokoktól kell elszednünk a pénzt, hanem királyokhoz és elsősorban a pápához folyamodhatunk támogatásért. És lőn. A cég a patinás „Templomos Lovagrend” néven megalakul, az igazgatótanács tagjai pedig turnézni kezdenek Nyugat-Európában, hogy befektetőket találjanak maguknak. Ez pedig olyan jól megy, hogy nemcsak a pápa szóbeli támogatását nyerik el, de a lelkes uralkodók is megszórják őket mindenféle földi jóval: birtokokkal, adómentességgel, satöbbivel. Dől a pénz.

A Templomos Rend innentől kezdve sikertörténet, de olyan sikertörténet, aminek alapvetően két arca van. Az egyik a Szentföldön (és a mai Spanyolország területén) vívott folyamatos és változó kimenetelű (de – legalábbis a Szentföldön – egyre esélytelenebb) háború a muszlimok ellen, ahol a lovagok a kereszténység kardjának szerepében tetszeleghetnek. Szó se róla, ezt az ipart igazán profin űzik, gyakorlatilag nem képzelhető el olyan hadmozdulat a vidéken, amiben ne vállalnának szerepet. A másik arcuk nem ilyen látványos, de nem kevésbé lényeges: a templomosoknak juttatott anyagi javak gondozása az európai kontinensen. És hát javaik ugye vannak rendesen, kell is, hogy legyenek, mert a permanens háborúzás elképesztő költségekkel jár, amelyeket elő kell teremteni valahonnan, és ez legitimálja, hogy piszkosul sok földet és ingatlant birtokoljanak. Ez pedig végül oda vezet, hogy a templomosok lassan már királyoknak kölcsönöznek és komplett hajóhadakat (tokkal-vonóval) finanszíroznak. A vállalkozás a csúcsra jutott!

Csak innentől jön a lejtmenet. Főleg azért, mert a Szentföldön a muszlim ellenállás egyre combosabb lesz, egyre-másra foglalják vissza a keresztes háborúkban elveszített területeiket. Ez persze nem a templomosok hibája, mert ők még ekkor is megtesznek mindent, amit csak lehet – más kérdés, hogy ebben a kontextusban ez pusztán azt jelenti, hogy harcolva halnak meg. A baj az, hogy Európa mintha megunta volna a szentföldi kalandot, néha nekibuzdul ugyan, de többnyire magával van elfoglalva, következésképpen az utánpótlás akadozik, a királyok a vállukat vonogatják, ha támogatást kérnek tőlük, sőt, már a templomosokat se hősöknek tekintik, hanem olyasvalakiknek, akik indokolatlanul sok pénz fölött rendelkeznek, de nem tudják megszolgálni azt – értsd: képtelenek egyedül megbirkózni az iszlámmal. Amikor aztán az utolsó keresztény erősség is elbukik a Közel-Keleten, az megpecsételi a lovagok sorsát, bár erről (szokás szerint) ők szereznek utoljára tudomást. Hisz létük értelme a Szentföld elvesztésével megkérdőjeleződött, viszont javaik nagyon is léteznek, és sokan ácsingóznak rájuk – mindenekelőtt Szép Fülöp francia király, aki egy majd kétszáz éves sikersztori végére rak pontot azzal, hogy elindítja a templomosok ellen a csődeljárást. És a csődeljárás ebben a korszakban bizony kínvallatást, várbörtönt és máglyát jelentett. Szívás.

Jól megírt, olvasmányos szöveg egy színes korszakról. Majd olyan érdekes, mint a balga összeesküvés-elméletek, amelyekben a templomosok szerepelnek. Jó, hogy van. ( )

An interesting read. ( )

The review by “The Guardian“ at the top of the page pretty much says it all. This is a great read for any history buff and serves to dispel the many myths surrounding the Templars and their so called status as “God's Holy Warriors“ (when juxtaposed along side the Bible). I will likely read this again some day in the future. A very good read. ( )

A free loan from audible. Enjoyable non-fiction listen about what the templars actually did. ( )